Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

COVID-19 és BCG – mi az összefüggés?

COVID-19 és BCG – mi az összefüggés? A COVID-19 járvány elleni küzdelembe a világ számos pontjáról szálltak be a kutatók is, akik az idővel versenyt futva próbálnak megoldást találni a problémára.
Bár a vakcinafejlesztés hosszadalmas folyamat, mégis fel-felröppennek olyan hírek, melyek reménysugárt adhatnak. Ilyen volt az a tanulmány is, mely március 28-án látott napvilágot. Ebben a publikációban amerikai kutatók arról számoltak be, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a BCG-oltás, ott az új koronavírus okozta megbetegedések kedvezőbb lefolyást mutatnak.
Miért kapunk BCG oltást, mi is valójában ez az oltóanyag?

A BCG a Mycobacterium tuberculosis, vagyis a TBC-t okozó baktérium legyengített változatát tartalmazó védőoltás. A TBC olyan fertőző betegség, ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de egyéb szerveket is érinthet (pl.: a központi idegrendszerben agyhártyagyulladást okoz). Ez a betegség régen a csecsemőhalálozások gyakori oka volt, ezért 1954 óta hazánkban kötelező ellene a védőoltás.

Mire alapozzák a COVID19 –cel kapcsolatos feltételezést?

A COVID-19 által okozott halálozási arányok országonként eltéréseket mutatnak. Az, hogy a BCG-oltásban részesülőknél a szervezet immunválasza erősebb lehet a fertőzésekkel – így akár az új koronavírus okozta fertőzéssel szemben – statisztikai összefüggéseken alapuló megfigyelés. A cikk szerzői összefüggést találtak a BCG-oltás bevezetésének éve és a mortalitási adatok között. Vagyis azt a következtetést vonták le, hogy egy országban minél korábban tették kötelezővé ezt a védőoltást, annál kisebb halálozás kíséri a COVID-19 járványt (ugyanis annál nagyobb része lehet „védett” az idősebb populációnak).

Néhány példa, amire a fenti feltevéseket alapozzák (ország, a BCG oltás bevezetésének éve, halálesetek száma):

  • Japán: 1947., 0.28 haláleset/1 millió lakos
  • Brazília: 1920., 0.0573 haláleset/1 millió lakos
  • Irán: 1984., 19.7 haláleset/1 millió lakos

Bizonyos országokban csak egy ideig volt kötelező a védőoltás, majd felfüggesztették az oltási programot.

  • Spanyolország: 1965-1981. között volt kötelező az oltás (16 éven keresztül), 29.5 haláleset/1 millió lakos
  • Dánia: 1946-1986. között volt kötelező az oltás (40 éven keresztül), 2.3 haláleset/1 millió lakos

Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban pedig nem vezettek be univerzális oltási irányelveket a BCG-oltásra vonatkozóan.

Hogyan segíthet a BCG-oltás?

A BCG-vakcina az ún. veleszületett immunitást „tréningezi”, teszi hatékonyabbá, mely az  immunrendszeri védekezés elsődleges védelmi vonala. Ilyenkor az ún.  makrofágok (a fehérvérsejtek egy csoportja) kiemelkedő szerepet játszanak. Elsődleges feladatuk a szervezetbe bejutott kórokozók bekebelezése és megsemmisítése. A veleszületett immunitás egy nem-antigén specifikus immunválasz, tehát serkentésével (pl. a BCG-oltás által) a szervezet „edzettebbé” válik más fertőzésekkel szemben is.

Milyen következtetések vonhatók le?

A szerzők arról számoltak be, hogy a BCG-védőoltást alkalmazó országokban kisebb számban fordult elő COVID-19 következtében elhalálozás. Vagyis akik megfertőződnek, azoknak a szervezete nagyobb eséllyel veheti fel eredményesen a harcot a vírussal szemben.

Itt azonban fontos kiemelni, hogy ezen tudományos feltételezés sem jelenti azt, hogy az oltás védelmet jelentene, vagy megakadályozná a vírus terjedését és a megbetegedéseket. Épp ezért kiemelten fontosak továbbra is az új koronavírussal szembeni hatóanyag és oltóanyag kutatások, a társadalom részéről pedig elengedhetetlen a felelős hozzáállás, az óvintézkedések szigorú betartása.

Forrás:
Miller A et al. Correlation between universal BCG vaccination policy and reduced morbidity and mortality for COVID-19: an epidemiological study. doi: https://doi.org/10.1101/2020.03.24.20042937 < / small>

Tartalomhoz tartozó címkék: aktuális

Keresés